A kiberbűnözés robbanásszerű növekedése
Az Igazságügyi Minisztérium Áldozatsegítő Szolgálata által közölt adatok szerint egy év alatt hétszeresére emelkedett a kiberbűnözés áldozatainak száma.
A statisztikák alapján a kiberbűncselekmények 13%-át hamis banki hívások, 16%-át adathalász banki e-mailek, 28%-át pedig hamis online webáruházakhoz és ajánlatokhoz köthető csalások teszik ki. A 2022-es adatokhoz képest 7-szeresére emelkedett az információs rendszerek felhasználásával elkövetett csalások aránya.
A sürgetés a csalók fegyvere
Az idő mind a bűncselekmények felderítésénél, mind a bűncselekmények elkövetésénél is az egyik legfontosabb paraméter.
Bár a kiberbűnözési esetek sokfélék lehetnek, a csalók szinte mindig ugyanazt a trükköt alkalmazzák: nyomást gyakorolnak az áldozatra, hogy gyorsan, rövid időn belül cselekedjen. A legtöbb áldozat arról számolt be, hogy félelmet keltő állításokkal próbálták őket azonnali cselkevésre kényszeríteni.
A csalók célja, hogy megijesszék az áldozatot, és reflexszerű cselekvésre sarkalják. Ehhez mindig a legérzékenyebb pontokra céloznak: a pénzügyi biztonságra, a megtakarításokra, vagy a szeretteink biztonságára. A digitális csalók változatos módszereket alkalmaznak, de a céljuk mindig ugyanaz: kikapcsolni az áldozat kritikai gondolkodását, óvatosságát, és gondolkodás nélküli, reflexszerű reagálásra kikényszeríteni.
A kiberbűnözők által használt technikák:
– Hamis banki hívások: Az elkövető bankkártya-csalás vagy fiókfeltörés gyanúját kelti, és sürgős cselekvésre utasítja az áldozatot.
– Adathalász e-mailek: A csaló hivatalosnak tűnő e-maileket küld, amelyekkel személyes adatokat vagy pénzügyi információkat akar kicsalni.
– Hamis webáruházak: Az áldozatot arra csábítják, hogy adja meg a bankkártya-adatait egy gyanús webáruházban, ahonnan soha nem kapja meg a rendelt terméket.
A pánik háttérbe szorítja a reális gondolkozást
A potenciális áldozatok helyzetét nehezíti, hogy igazi profikkal állnak szemben. A csalók tapasztalt manipulátorok, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek a megfélemlítésben, és kíméletlenül kihasználják áldozataik gyengeségeit:
– az áldozat hanghordozásából és/vagy szóhasználatából érzékelik, hogy meddig mehetnek el, vagy azt, hogy meddig folytathatják anélkül, anélkül, hogy ők kerülnek veszélybe.
– korábbi tapasztalataikból jó eséllyel felismerik, hogy az adott személynek milyen félelmei, szorongásai vannak, és ezeket kihasználva szinte bármire rá tudják venni.
– az eltúlzott, megfélemlítés szolgáló kijelentéseket határozott fellépéssel társítják, és ezzel sikeresen rombolják le a potenciális sértett önbizalmát.
Pszichológiai oldalról megközelítve, a kiberbűnözők az agyunk stresszhelyzetben adott válaszreakcióját használják ki – harcol, menekül, vagy lefagy. A felvázolt hamis szituáció pánikot okoz, így a vészhelyzeti gondolkodás átveszi az irányítást a racionális gondolkodás fölött. A félelem és a szorongás megbénítja az áldozatot, gondolkodása beszűkül és képtelen racionálisan értékelni a kialakult helyzetet. Mivel az agyunk pánikműködésre kapcsolva próbál olyan helyzetre megoldást találni, amiben vélhetően még nem volt, ezért irányíthatóvá válik, és a védelmünk érdekében kész elfogadni azokat az utasításokat, amelyeket az elkövetők adnak, főleg úgy, hogy segítőként lépnek fel.
A védekezés lényege: nyerjünk időt, vegyük vissza az irányítást
Ahogy meg tudunk szabadulni az idő szorításától, egyszerre könnyebb lesz a gondolkodás. Tudatosítsuk magunkban, hogy egy percen nem fog múlni semmi.
– Nyerjük vissza higgadtságunkat, ne hagyjuk, hogy a csaló – és az idő – befolyásoljon! Próbáljunk racionálisan gondolkodni.
– Lassítsunk le és kérdezzünk bátran: ha nem értünk valamit, nem vagyunk biztosak valamiben, kérdezzünk rá akár többször is. A hiteles banki ügyintéző türelmesen válaszol a kérdéseinkre, a kiberbűnözők pedig a legtöbbször káromkodva leteszik a telefont, vagy megszakítják a kapcsolatot.
– Ne adjunk ki semmilyen személyes információt: Semmilyen körülmények között ne áruljuk el a bankkártyánk adatait, a PIN-kódját, a jelszavainkat, vagy más bizalmas információt.
– Ne kötelezzük el magunkat azonnal: ne döntsünk semmiről nyomás alatt. Vegyük fel a kapcsolatot a bankkal, és ellenőrizzük le a helyzetet a hivatalos számok egyikén keresztül. Ahogy ennek a lehetőségét felvetjük, a kiberbűnözők megszakítják velünk a kapcsolatot.
– Tájékoztassuk családtagjainkat, ismerőseinket a legújabb csalási technikákról, és segítsünk nekik megőrizni a pénzüket és a személyes adataikat. Tegyük közzé tapasztalatainkat a számos lehetőségek mindegyikén.
Mi tegyünk, ha kiberbűnözés áldozatává váltunk?
– Hívjuk fel a bankunkat.
A legtöbb kiberbűncselekmény az áldozat banki adatait érinti, ezért fontos, hogy a pénzintézet minél hamarabb tudomást szerezzen az esetről. Mondjuk el, mi történt, és tiltassuk le a bankkártyánkat.
– Tegyünk feljelentést.
A telefonos vagy online csalás éppúgy bűncselekmény, mintha a betörés, vagy a rablás, így teljes bizalommal kérhetjük a hatóságok segítségét. Az a leggyorsabb, ha a 112-t tárcsázzuk.
– Vegyük fel a kapcsolatot a CNS Risk Kft-vel, akik felkészült munkatársaik és szakértőik segítségével, szorosan együttműködve a hatóságokkal mindent megtesznek, hogy elősegítsék kárunk megtérülését, és a folyamatok felgyorsítását.
A 24.hu cikke alapján